Gyakran ismételt kérdések

Munkaügy

Munkavédelem

Mi a különbség a munkaügy, és a munkavédelem között?

A munkaügy, a munkajog a foglalkoztatási kapcsolatok létrejöttével, fennállásával, és megszűnésével kapcsolatos élethelyzeteket rendezi, mint pl. munkaszerződések, munkaidő, pihenőidő, munkabér, munkaviszony megszűnés. A munkavédelem a foglalkoztatás során a munkabiztonsági, illetve foglalkozás egészségügyi kérdésekkel foglalkozik.

Köthetünk-e szóban munkaszerződést?

Nem, a munkajogban megállapodást csak írásban lehet kötni. Kivéve az alkalmi (egyszerűsített) munkaviszony, ahol a jogviszony a munkavállaló bejelentésével jön létre.

Mik a szerződés kötelező tartalmi elemei?

Munkakör, munkabér. A munkavégzés helye már nem kötelező, illetve a munkaidő sem. Ha a munkaidőről nem állapodnak meg a felek, alapesetben határozatlan, heti 40 órás teljes munkaidőre létesül a munkaviszony.

Akkor is kell munkaszerződés, ha próbaidőn van a munkavállaló?

Igen, a próbaidőt a munkaszerződésben kell kikötni, ami kollektív szerződés nélkül maximum három hónap lehet.

Lehet-e próbaidőt kikötni határozott munkaviszony esetén?

Igen.

Fel lehet-e mondani táppénz alatt?

Összetett a kérdés. Alapesetben igen, de a felmondási idő a táppénz lejártát követően kezdődik.

Fel lehet-e mondani azonnali hatállyal táppénz alatt?

Igen, és a munkaviszonyt is meg lehet azonnal szüntetni.

Milyen dokumentumokat kell a munkavégzés helyszínén tartani a munkáltatónak?

A munkaidő nyilvántartást (jelenléti ívet), illetve a munkaidő-beosztást is célszerű.

A munka törvénykönyve sehol nem írja, hogy a jelenléti ívnek a helyszínen kell lenni, akkor miért kell mégis ott tartanom?

A munkaidő nyilvántartással kapcsolatos követelményeket a bírói gyakorlat konkretizálta, úgymint hitelesség, ellenőrizhetőség, pontosság. Ezen követelményrendszerből levezethető, hogy a nyilvántartást a helyszínen kell tartani, és a munkaügyi hatóság is ennek mentén ellenőrzi a kötelezettség teljesülését.

Mi van akkor, ha egy papíron vezetjük a jelenléti ívet, de több brigád van, ezért a telephelyen hagyjuk, és nem visszük ki a munkahelyre?

A hatóság ezt nem fogadja el.

A munkaidő-beosztást is a helyszínen kell tartanom?

Nem feltétlenül, a beosztásnak 168 órával előre kell elkészülni, és írásban kell rendelkezésre bocsátani a helyben szokásos módon.

A munkavállaló próbanapon van, ezért nem jelentem be, és nem adok neki fizetést. Ez így rendben van?

Nincs rendben, a munkavállalót a „próbanap”-ra is be kell jelenteni, és bért is kell neki fizetni. A munkavállaló a munkabéréről érvényesen nem mondhat le. A „próbanap”, mint munkajogi kategória nem létezik.

Ha jön a munkaügyi felügyelő, köteles vagyok válaszolni a kérdéseire?

Attól függ. Amennyiben tanúként nyilatkozik, annyiban igen. Amennyiben munkáltatóként vesz részt az eljárásban, annyiban lehetősége van arra is, hogy írásban válaszoljon a felügyelőség kérdéseire, és tegyen nyilatkozatot.

Kijött a munkaügyi felügyelő, elkezdődött az ellenőrzés. Volt egy munkavállaló, aki nem volt bejelentve, de gyorsan pótoltam a bejelentését, az ellenőrzéshez képest maximum öt percet késhettem. Azt még elfogadják, ugye?

Nem, ez a legnagyobb hiba, amit el lehet követni. A bejelentésnek mindenképp az ellenőrzés megkezdését megelőzően kell megtörténni ahhoz, hogy el lehessen kerülni a bírságot. Ha már az ellenőrzés elkezdődött, inkább várjunk a bejelentéssel, és közösen vizsgáljuk meg, hogy milyen megoldások állnak rendelkezésre.

Arra gondoltam, hogy a munkavállalóimat megbízási szerződéssel foglalkoztatom inkább, mert a könyvelőm szerint úgy olcsóbb.

Nagyon rossz ötlet. Megbízási szerződéssel kizárólag bizonyos ügyviteli tevékenységeket lehet ellátni. Amennyiben egy hatósági ellenőrzés során a munkaügyi hatóság azt állapítja meg az eset körülményeiből, hogy a felek közt fennálló jogviszony a munkaviszony elemeit hordozza, a jogviszonyt át fogja minősíteni, és bírságot fog kiszabni.

Hány havi munkaidőkeretet tudok maximum megállapítani?

Alapesetben négy, bizonyos feltételek teljesülése esetén hat, illetve kollektív szerződés esetén az abban foglalt mértékűt, de legfeljebb 36 havit.

Mennyi az összege a „hétvégi pótléknak”?

Hétvégi pótlék nincs, és soha nem is létezett. Vasárnapi pótlék van, annak mértéke 50 százalék. A vasárnapi pótlékot sem kell minden esetben fizetni, a munkáltató által végzett tevékenységtől függ.

Munkaszüneti napon beoszthatok munkavállalót dolgozni?

Kizárólag abban az esetben, ha a munkáltató működése, vagy az alkalmazott technológia a rendeltetésénél fogva ezt lehetővé teszi, illetve indokolja. A munkaszüneti napi munkavégzés pótlékának mértéke 100 százalék.

Mi van akkor, ha a munkavállaló vasárnap dolgozik, és túlórázik is? Jár neki a vasárnapi pótlék, és a túlórapótlék is?

Amennyiben a tevékenységből fakadóan jár neki a vasárnapi pótlék, akkor igen, mindkettő jár neki. Viszont alapesetben mindkét pótlék számítási alapja az alapbér lesz.

Ha a hatóság szabálytalanságot észlel, mindenképpen kiszab munkaügyi bírságot?

Nem, első esetben nem feltétlenül. Kivéve, ha fekete (vagy szürke) foglalkoztatást, gyerekmunkát, szabálytalan kölcsönzést, vagy munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságot észlel, amit a munkáltató az első fokú eljárás alatt sem fizet meg. Ezekben az esetekben mindenképpen bírságkiszabásra kerül sor.

Hogyan tudok kirúgni egy munkavállalót, ha nem szeretnék vele a továbbiakban együtt dolgozni?

Közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással. Amennyiben a közös megegyezést nem támogatja a munkavállaló, úgy a feladat nem olyan egyszerű, érdemes szakember segítségét kérni.

A munkavállalóm bejelentette, hogy terhes. Hogyan tudom kirúgni?

Sehogy. Közös megegyezéssel lehetne megszüntetni a munkaviszonyát, de ahhoz az ő hozzájárulása is kell, illetve azonnali hatályú felmondással, de annak a feltételei valószínűleg nem állnak fenn.

Úgy döntöttem, hogy a biztonság kedvéért mindig megújuló határozott idejű szerződések kötögetek a munkavállalóimmal, így nem kell bajlódnom a munkaviszony megszüntetéssel, ha arra kerül a sor.

Ez csak addig működik így, amíg a munkavállaló nem viszi bíróság elé az ügyet. Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy a határozott idejű szerződés valójában egy határozatlan idejű munkaviszony volt, amit határozott szerződésekkel próbáltak „leplezni”, a gyakorlatot jogellenesnek fogja minősíteni. Arról nem is beszélve, hogy a munkáltató is nehezebben szabadul meg a munkavállalótól, ha időközben kiderül, hogy érdemes lenne megszüntetni a munkaviszonyát.

A munkavállalóimat teljes munkaidőben foglalkoztatom, de csak részmunkaidőbe jelentem be őket, hogy ne kelljen annyi járulékot fizetnem.

Amennyiben ezt a hatóság bebizonyítja, ugyanolyan megítélés alá kerül, mint a feketemunka.

Mennyi lehet a munkaügyi bírság összege?

A jogszabály 30 ezer forinttól tízmillió forintig határozza meg a munkaügyi bírság törvényi határait.

Egy embert foglalkoztattam csak szabálytalanul, akkor nem lehet túl magas a bírság, ugye?

Valóban nem, ugyanakkor a munkaügyi bírság egyik leghátrányosabb következménye, hogy a munkáltató nem fog rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezni, és így két évig nem indulhat semmilyen pályázaton.

Ha fel akarok mondani a munkavállalónak, akkor két írásbeli figyelmeztetés kell hozzá?

Ez tévhit. Annyi igazság van benne, hogy nem árt, ha van figyelmeztetése a munkavállalónak, mert így lehet bizonyítani, hogy valóban a magatartásában rejlő körülmények miatt indokolt volt a felmondás, de a két írásbeli figyelmeztetés nélkül is fennállhatnak a felmondás okai, körülményei.

A munkavállalómmal úgy állapodtam meg, hogy nem jár neki bér a szabadságra. Erről írtunk is egy papírt. Ez így rendben van?

Teljesen felesleges volt erről papírt írni, ilyen tartalmú megállapodást nem lehet kötni.

A törvény szerint két hét egybefüggő szabadságot ki kell, hogy adjak. Ettől el lehet térni?

Igen, kell írni a tárgyévre egy megállapodást, hogy a felek a szabadságkiadás fő szabályaitól eltérnek közös megegyezéssel.

Úgy tudom, hogy a szabadságot napokban, és órákban is ki lehet adni.

Ez így nem teljesen igaz. A szabadságot mindenképp napokban kell kiadni, de kétségtelen, hogy órákban is nyilván lehet tartani. Ez főleg az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén célszerű. Fontos, hogy a tárgyéven belül nem lehet változtatni a nyilvántartás módján.

«
»
Munkáltatóként kell alkalmazni munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szakembert?

Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. Egyes munkavédelmi alapokiratokat, csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet el, illetve ha munkaviszonyban álló munkavállalók vannak alkalmazásban, kell szerződés foglalkozás-egészségügyi orvossal.

Ha csak alkalmi munkavállalókat foglalkoztatok, kell-e érvényes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat?

Alapesetben nem, foglalkoztathatósági szakvélemény kell, amit a munkavállaló vált ki (nem szokott), (kivétel a közcélú munka, ahol a munkaügyi központ intézi a foglalkoztathatósági szakvéleményt) viszont, ha zaj illetve rezgés expozíciónak van a munkavállaló kitéve (talajtömörítő, láncfűrész, zajos gépek, stb.) a foglalkoztatás jellegétől függetlenül, kell az érvényes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat.

Mi módja van, a munkavédelmi illetve munkaegészségügyi szakember alkalmazásának?

Lehet munkaviszony, teljes vagy rész-munkaidőben, illetve polgári jogi szerződés (megbízás) alapján.

Mennyi időt kell foglalkoztatni egy munkavédelmi szakembert?

Ez a cég méretétől, illetve veszélyességi osztályától függ, hogy heti hány órában kell közép, vagy felsőfokú szakembert alkalmazni, s az 5/1993 MüM rendelet melléklete tartalmazza.

Melyek a legfontosabb munkavédelmi tárgyú dokumentációk, amelyekkel a munkáltatónak rendelkeznie kell, amelyeket munkavédelmi, illetve munka-egészségügyi (üzemorvos) szakembernek kell elkészítenie?

Érvényes kockázat értékelés, egyéni védőeszköz juttatás rendje, munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra utalás rendje, oktatási tematika. Egyes ágazatban más iratok is kellenek. pl.: állattenyésztésben teleprend, építőiparban biztonsági és egészségvédelmi terv, stb. Ezeket ágazati jogszabályok határozzák meg.

Mennyi időnként kell új kockázat értékelést készíteni?

Először a munkáltató működésének megkezdésekor, azután alapesetben 3 évenként, rákkeltő anyagok használata esetén 2 évenként, biológiai kockázatok (pl. egészségügy, sertéstenyésztés) a kockázatértékelést felül kell vizsgálni, illetve akkor, ha foglalkozás-egészségügyi megbetegedés, vagy munkabaleset fordul elő. Valamint a kockázat értékelést ki kell egészíteni, ha új technológia bevezetésére kerül sor.

Mi az egyéni védőeszköz?

Amit a munkavállaló azért visel, vagy tart magánál, hogy a egészségkárosító hatásokat csökkentse, illetve a munkabaleseteket megelőzze. (pl. fejvédő sisak, vegyszerálló gumikesztyű, leesés elleni teljes testhevederzet). Az egyéni védőeszköznek mindig van EK típus tanúsítványa, szabványszáma, jele, ami pontosan mutatja, hogy mi ellen véd. Figyelem: TESCO-s gumikesztyű nem minősül védőeszköznek.

Mi a védőruha, és a munkaruha közötti különbség?

A védőruhának van ún. védőképessége, (pl. lángálló, vegyszerálló stb.) és jogszabály alapján, az egyéni védőeszköz juttatás rendje szerint a munkáltató térítés mentesen köteles biztosítani, s meghibásodása esetén cserélni kell. A munkaruhát
a munkáltató megegyezés szerint biztosíthatja, védőképessége nem feltétlen van, megegyezés szerinti időszakokban cserélik.

Mi az egyéni védőeszköz juttatás belső rendje, illetve az egyéni védőeszköz átadás, átvétele közötti különbség?

Az egyéni védőeszköz juttatás rendje megmondja, hogy melyik munkaterületen milyen munkakörben, milyen védőképességű egyéni védőeszközt kell használni. Ennek elkészítése szakember feladata, munkavégzési helyre, illetve munkakörre szól.
Az átadás-átvételt a munkáltató vezeti, hogy melyik munkavállaló mikor, s milyen típusú védőeszközt vett át. Ennek a vezetése nemcsak kötelező, de probléma esetén bizonyító erejű, hogy a munkáltató ténylegesen a védőeszközt biztosította, csak a munkavállaló esetleg nem használta. Ez fontos mind hatósági ellenőrzés, vagy bíróság előtti eljárás esetén is.

Milyen dokumentáció a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje?

Olyan dokumentáció, ami előírja, hogy adott életkorú munkakörű munkavállalóknak milyen gyakran, és milyen irányultságú vizsgálatokra kell menni. Az alapvizsgálat mellett jogszabály, illetve a foglalkozás-egészségügyi orvos külön vizsgálatokat is előírhat. (látás, hallás, vér, vizelet, légzés vizsgálat stb.) Ezeknek költségei a munkáltatót terheli.

Kell-e előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálattal rendelkeznie a munkaviszonyba lépő munkavállalónak?

Igen, a munkavégzés megkezdése előtt. (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatottak, de kivétel akkor is van.)

Mik azok a veszélyes gépek, technológiák, s milyen külön feladata van velük kapcsolatban a munkáltatónak?

A veszélyes gépek felsorolását az 5/1993 MüM rendelet melléklete tartalmazza.( Pl. az emelőgépek, a traktorok, szinte valamennyi fűrészgép, stb.) Veszélyes technológiák pl a beszállással végzett munka a hegesztés, veszélyes anyagokkal végzett munka, a nyomástartó berendezésekkel, berendezéseken végzett munka, .
A veszélyes gépeket a velük való munkavégzés megkezdése előtt, üzembe kell helyezni. (a munkáltató írásban elrendeli.) Ezt viszont meg kell előznie egy ún. munkavédelmi üzembehelyezést megelőző vizsgálatnak. Ezt munkavédelmi szakember végezheti. Olykor más szakember véleményére is szükség van. A veszélyes gépeket legalább 5 évente biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni.

Melyek az emelőgépekre vonatkozó külön vizsgálatok?

Az úgynevezett szerkezeti és fővizsgálatok. Erre jogosult végezheti. Gyakoriságuk az ún. üzemi csoportszámtól függ. (milyen gyakran és milyen megterheléssel használják az emelőgépet.)

Milyen munkavédelmi illetve tűzvédelmi oktatások megtartása szükséges?

Előzetes mindenképp, még a tényleges munkakezdés előtt. Azonkívül rendszeresen tartani kell ismétlődő oktatásokat, valamint munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, valamint új technológia bevezetése esetén rendkívüli oktatást kell tartani.

Mi alapján kell megtartani az oktatásokat?

Részletes oktatási tematika alapján, amit tűzvédelmi, munkavédelmi szakember készíthet el.

Melyek a veszélyes anyagok készítmények?

Felsorolásuk (több ezer oldal) a REACH rendeletben található. Gyakorlatilag azok, melyek csomagolásán, edényzetén, a fekete fehér vörös veszély jel, illetve a veszélyt jelző H és a biztonságos használatra utaló P mondatok vannak.

Mit kell tenni ezek használatakor?
  • használatukat a népegészségügyi hatóságnak bejelenteni
  • a használt mennyiséget nyilvántartani
  • biztonsági adatlapjukat beszerezni, s hozzáférhető helyen, a munkavégzés helyszínén tartani (elfogadják, ha ez számítógépen, hozzáférhetően vannak nyilvántartva).
Mik a biztonsági adatlapok, s hogyan beszerezhetők?

A gyártó állítja ki, behozatal esetén a forgalomba hozónak kell lefordítani. Nagyon sok mindent tartalmaznak, az összetételt, a veszélyeket, a szállítás tárolás módját, a tűzveszélyességet, oltóanyagot, az elsősegélynyújtást, stb.
A forgalmazó legelső alkalommal kell, hogy biztosítson, kérés esetén külön, illetve egy részük internetről is letölthető.

Használhatóak-e azok a veszélyes anyagok, melyek csomagolásán még a régi, sárga fekete veszélyjelek találhatóak?

Nem, adott határidőig át kellett volna cimkéztetni.

Biztonsági adatlapok milyen régiek lehetnek?

Általában 5 év, amit elfogadnak.

Melyek a rákkeltő anyagok, készítmények?

A rákkeltő anyagokat a REACH rendelet sorolja fel. Csomagolásukon, amennyiben veszély szimbólumként  a GHS 08 jel van feltüntetve és H mondatokban a H340, H341, H350, H35, H360, H361, valamelyike található, az anyagot rákkeltőnek kell tekinteni.

Melyek a plusz teendők, amennyiben a munkáltató rákkeltő készítményeket használ?
  • Érintett munkavállalókat tájékoztatni kell, hogy rákkeltővel kívánja őket foglalkoztatni
  • Az oktatásban a rákkeltők használatára külön ki kell oktatni
  • A foglalkozás egészségügyi orvos külön vizsgálatokat rendelhet el
  • A munkáltatónál a rákkeltővel foglalkoztatottakat külön nyilvántartásba kell venni.
  • Munkavédelmi hatóságnak évente jelentést kell készíteni
  • Munkahigiénés vizsgálatokat kell nagy valószínűséggel végeztetni.
Melyek a többlet feladatok építési munkahely esetén?

Építési munkahely esetén az adott építkezésre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi tervet kell készíteni, az építkezés idején biztonsági koordinátort kell alkalmazni.

Irodai munkahely, esetleg orvosi rendelő esetén kell-e rendelkezni munkavédelmi dokumentációkkal?

Ahol egy foglalkoztatott is van, igen.

Miben különbözik a munkabaleset, és az üzemi baleset?

A munkabaleset munkavédelmi kategória, a munkavédelmi hatóság vizsgálja, az üzemi baleset TB kategória. Munkabaleset az, ami munkavégzés közben a munkával összefüggésben történik, függetlenül a sérült közrehatásától. (szabályellenes viselkedés, ittasság stb.) Nem munkabaleset a munkahelyre való érkezés illetve távozás során bekövetkezett baleset, kivéve, ha a munkáltató által rendelkezésre bocsátott járművel történik.
Üzemi baleset esetén vizsgálják a sérült közrehatását. Amennyiben negatívan elmarasztalják, nem számít üzemi balesetnek, s így a táppénz is csak 60 % a 100% helyett. Viszont elfogadják az úti balesetet is üzemi balesetnek 90% táppénz, amennyiben az a legrövidebb úton történik.

Mit kell tenni munkabaleset esetén?

A legkisebb balesetről, amit helyben el lehet látni (pl. horzsolás, kisebb vágás) munkahelyi feljegyzést kell készíteni.
Amennyiben a sérült munkavállaló munkaképtelen lesz s a munkaképtelen napok száma a 4-et eléri, munkabaleseti jegyzőkönyvet kell készíteni minimum 4 pld-ban, s egyet a munkavédelmi, egyet a társadalombiztosítási hatóságnak megküldeni, illetve a munkavállalónak odaadni, s 1 példányt a munkáltatónak megőrizni.
Súlyos munkabaleset esetén a munkavédelmi hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

Minek minősül a munkabalesetek kivizsgálása?

Munkavédelmi, olykor munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, szakember végezheti.

Helyszíni munkavédelmi ellenőrzés esetén kell-e nyilatkozatot tenni?

Tanú meghallgatás esetén szinte mindig, ügyfélként való meghallgatás esetén a munkáltató nyilatkozhatja azt is, hogy nem ért egyet a jegyzőkönyv tartalmával és írásban kíván nyilatkozatot tenni. Amennyiben a helyszíni ellenőrzéskor a munkáltató nincs jelen a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát valamelyik munkavállaló átveszi, de annak tartalmára a munkavállaló nyilatkozatot nem tehet.

Melyek a munkavédelmi hatóság leggyakoribb intézkedései?
  • Tevékenység szervezett munkavégzéssé, baleset munkabalesetté minősítése.
  • Azonnali intézkedések, úgymint munkavégzéstől, tevékenységtől, valamilyen munkaeszköz használatától eltiltás.(azonnal végrehajtandóak)
  • Szabálytalanság megszüntetésére kötelezés (erre határidőt ad a hatóság)
  • Figyelmeztetés (bírságot megelőző intézkedés)
  • Munkavédelmi bírság
Mely esetekben szab ki a hatóság munkavédelmi bírságot?

Közvetlen és súlyos veszélyeztetés esetén.

Mitől függ a bírság nagysága?

Sok tényezőtől, az érintett munkavállalók, illetve a jogsértések számától, a veszélyeztetés időtartamától, hogy következett-e be ezzel kapcsolatban munkabaleset, stb. Ezenkívül az összeget befolyásolja a munkavédelmi oktatás, a kockázat értékelés hiánya, és egyéb körülmények.

«
»